Találtam egy drága gerincet, és úgy döntöttem, hogy visszaadom. De nem tudtam elképzelni, hogy az állam hogyan fogja kifizetni.

Mindig is könyörögtem az égieknek egy dzsipért. Persze csak viccből. De akkor is. A feleségemmel úgy döntöttünk, hogy a nyaralásunkat a tengeren töltjük. Reggel korán elmentem búvárkodni. Egyedül voltam. A feleségem még aludt. Éjszaka hirtelen késztetést éreztem arra, hogy beugorjak a vízbe a parton lévő helyünktől körülbelül kétszáz méterre lévő szikláról. Gyerekek és felnőttek egyaránt rendszeresen ugráltak a szikláról.

Mezítláb sétáltam az “ugródeszkához”. Már majdnem ott voltam, amikor valami megkarcolta a lábamat. Lehajoltam, hogy megnézzem, és ott volt egy medál. Aranyból volt. Rubinnal és gyémántokkal. A merülés terve azonnal elpárolgott a fejemből. Helyette egy másik jutott eszembe – gyorsan visszatérni a szobába, és elrejteni a leletet a kíváncsi szemek elől. És amikor hazaérek, eldöntöm, mit csinálok vele.

De miközben sétáltam, elgondolkodtam. Hogy valaki sok pénzt fizetett a medálért… Talán a tulajdonosa egész életében erről álmodott (ahogy én a dzsipről), és elvesztette. Kár… A feleségem már felébredt. Amikor meghallotta a történetemet, azonnal ítéletet hozott: “A medált vissza kell adni. Elvittük a medált a szálloda recepciójára.

Ott az ügyintéző elrejtette a medált egy széfben, és kitett egy értesítést: “Egy medált találtak. Ha elvesztette, kérjük, jelentkezzen a recepción”. Röviden és tömören. Semmi árnyalás. “Másnap reggel kopogtak az ajtónkon. “Megtalálták a medált?” – kérdezte egy idős, nemes hölgy. “Igen. “Kérem, jöjjön be” – válaszolta az ajtót nyitó asszony – “Azért jöttem, hogy kifejezzem hálámat.

Ez a medál, amellett, hogy önmagában is értékes, generációkon keresztül öröklődött a legidősebb lányomra. Akkor majd én is továbbadom a lányomnak. Ezért a családunk és számomra sokkal értékesebb, mint az érte kapható pénz. Egy ajándékkal szeretném megköszönni. Kérem, ne utasítsa vissza.

A kocsi kint áll a ház előtt. Átadta a kulcsokat és elment. A feleségem és én húsz percig döbbenten álltunk. Amikor magunkhoz tértünk, elhagytuk a szállodát. Egy vadonatúj terepjáró reagált a kulcstartón lévő gombra. Miért akartam lemerülni? Miért mentem a kőhöz? Hogyan akadtam rá a medálra? Végül hogyan kaptam meg hálából álmaim autóját? Ilyen véletlenek nincsenek! Nincsenek ilyen véletlenek!

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *