Tisztább

Tanya kilépett a metróból, és rögtön érezte, hogy túl könnyedén van felöltözve. Visszahúzódott a hideg szél elől, átkarolta magát, és berohant a meleg bevásárlóközpontba.
“Igen, fel kéne már vennem a pehelykabátomat” – gondolta.
A bevásárlóközpontban Tanya a kávézó részleg felé vette az irányt, és vett magának egy kávét és egy szelet pizzát. Leült egy asztalhoz, nézte a többi embert, akik nagyon boldognak tűntek….és ő…..ay rosszul érezte magát.
“Hát, 5 évet kellett volna tanulnod a közgazdasági szakon, és most nem találsz munkát!”
Tanya már régóta keresett állást a szakterületén, de nem talált. Vagy inkább nem is….. volt állás, és még el is fogadta volna, de a fizetés olyan volt, hogy alig tudta kifizetni a bérelt lakást és az étkezését.
“Eh, miért rohantam a fővárosba pénzt keresni? És kinevetem a barátaimat, akik maradnak….Most nem mehetsz vissza…..Szégyelld magad….”.
Valójában persze Tánya dolgozott – reggelente padlót mosott a bejáratokban. A fizetés nem volt rossz, és nem fizetett szobát, igaz, egy szomszédnál.De vajon ez egy munka? Ez így van….. az első alkalommal….Csak ez az “első alkalom” elhúzódott.
De volt egy plusz ebben a munkában – nem volt teljes munkaidőben, és el tudott menni interjúkra.
………………….
-Lány, helló!
Tanya abbahagyta a padló felmosását, felnézett, és meglátta a bejárat egyik lakóját, aki mindig köszönt neki.
-Hello!
-A nevem Szemjon Ivanovics. És magát?
-Tánya.
-Tanya, tudod, én is szeretnék köszönetet mondani. Hány takarítónk volt már, de ilyen jól még senki sem takarított.
Tánya elégedett volt. Igaz, a többi takarítónőt gyakran szidják a menedzsment cégének értekezletein, de őt soha nem szidják meg. Sőt, néha meg is dicsérik.
Mosolygott, és vidáman válaszolt:
– Hát, ez a munkám. És én minden munkát jól szoktam végezni.
Így ismerkedett meg Szemjon Ivanoviccsal. Gyakran beszélgettek: Szemjon Ivanovics mesélt az életéről, ő pedig a sajátjáról.
-Tánya, nem szeretnél egy kis plusz pénzt keresni?
-Mit kell tennem?-Ugyanazokat a dolgokat, amiket most is csinálsz – takarítás. Csak nehezen tudom magam megcsinálni, a fiam külföldön van, és az unokám…. nem érti, hogy már nem vagyok fiatal….nem várhatom a segítségét ebben a dologban. Ha hetente egyszer eljönne takarítani, hálás lennék Önnek. Már régóta szemet vetettem rád…., rendes lánynak tűnsz…..
-Próbáljuk meg -, -Tanya könnyedén beleegyezett.
Így Tanya plusz jövedelemhez jutott. Aztán Szemjon Ivanovics egyik ismerőse azt akarta, hogy Tánya takarítson nála is, aztán egy másik, aztán még egy… Valaki azt akarta, hogy menjen el a boltba, és valaki azt kérte, hogy főzzön is.
És egyikük sem sajnálta a pénzt.
-Szemen Ivanovics, valamit el akartam mondani neked…. Nem tudok megbirkózni a takarításhoz szükséges ügyfelek ilyen áradatával……
-Hát, Tanecska, neked ott vannak a kollégáid… itt, és vond be őket…., de értsd meg, a takarításnak minőségi kell lennie!
Eltelt egy kis idő, és Tanyának volt egy kis takarítócége. Tanya már régóta nem takarított maga, csak felügyelte az összes folyamatot. De folyamatosan járt állásinterjúkra, és nagyon szeretett volna a szakterületén elhelyezkedni.
………………..
Egy nap Tanya a kedvenc bevásárlóközpontjában ült, írta a holnapi munkatervét, és kényelmesen kortyolgatta a kávéját.-Leülhetek melléd? – Hirtelen egy férfihang szólalt meg mellette. – Csak mert körülötte minden foglalt és……
Tanya körülnézett, és egy üres termet látott. Nevetett:
-Igen, tényleg… Mindenhol nagy a nyüzsgés….Hát, üljön le……
-Én Maxim vagyok, és te?
-Svetlana, -Tanya maga sem tudta miért, nem a saját nevét szólította.
-Milyen csodálatos neved van. A “fény” szóból, valószínűleg….
A srácok beszélgetni kezdtek. Tánya könnyedén és egyszerűen viselkedett új ismerősével. Hasonló érdeklődési körük volt, ezért az este zökkenőmentesen telt.
-Jól van, Svet. Örülök, hogy megismerhettelek. Nekem most mennem kell.
-Nem ezen a környéken laksz? Nem.
-Nem, a nagyapámat látogattam meg. Képzeld, talált egy nőt, aki takarít nála. Olyan okos! Valószínűleg meg akarja szerezni a lakását……
-Megesik ez manapság?
-Miért ne? Ahogy odaadja neki az egész vagyonát, és kész…. Szeretnék találkozni vele, és szívvel-lélekkel beszélgetni….
-Oké. Akkor hívd fel – mosolygott Tanya. És még mindig mosolyogva figyelte, ahogy Maxim eltávolodik az asztalától.
Aztán Maxim hívta, és elkezdtek találkozni………………….
-Tanetschka, tudod, hogy manapság már az interneten keresztül is lehet korrepetálást végezni… Azt hittem, azt mondtad, jól tanultál…. – mondta neki egyszer Szemjon Ivanovics.
-Hát…..da…. lehet…., azt hiszem… Erre még nem gondoltam…
-És egy céget is lehet távolról vezetni, mint egy könyvelő. Azt mondtad, hogy könyvelőként is tudsz dolgozni…..Megpróbálod talán?
-Én közgazdász akartam lenni……
Nem kell 9-től 18-ig dolgoznod. Akkor tanulhatsz könyvvizsgálónak. Tudod mennyit keresnek a könyvvizsgálók? Hűha!
Tánya nevetett:
-Te vagy Szemjon Ivanovics – stratéga! És egyébként….m mindig tetszenek az ötleteid és a javaslataid!
……………….
Tánya újra találkozni készült Makszimmal, és szidta magát: már több hónapja randiztak, és még mindig nem tudta megmondani neki, hogy Tányának hívják, nem Szvetának. Hogy nem közgazdász. És hogy takarítóként dolgozik. Igaz, hogy van egy kis takarítócége, és most két cégnél is elkezdte a könyvelést csinálni távolról, és hogy nincsenek anyagi gondjai, és hogy vett magának egy lakást, igaz, a külvárosban, de egy új házban, és hamarosan oda költözik, hogy éljen……
Minden alkalommal megígérte magának, hogy mindent elmond, de a megfelelő helyzet sosem jött össze.
Ezúttal Maximnak maradt Sveta………………
-Semen Ivanovics….Mit gondolsz, ha valakinek valótlanságot mondasz, majd beismered, ugyanígy fog veled bánni?
-Milyen kérdéseket teszel fel, Tanecska! – Szemjon Ivanovics konyhájában ültek, és teát ittak. – Minden attól az embertől függ…..
Beszélgetésüket az ajtócsengő szakította félbe. Szemjon Ivanovics elment kinyitni az ajtót:
-Tanyus, megjött az unokám. Gyere, gyere be, bemutatlak az asszisztensemnek.
Tánya meglepődve látta, hogy Szemjon Ivanovics nem mással tért vissza, mint Maxim…….
Tánya elsápadt. Maxim pedig elvigyorodott:
-Nocsak, helló, Tánya….vagy Szveta? Szóval ő az, aki a nagyapám lakására vadászik!
-Maxim…. tévedsz. Én csak segítek a nagyapádnak. És mindent be akartam neked vallani……
-Az egész arcodon ott van!
Tanya még sápadtabb lett.
-És be akartalak mutatni neked…. Gondoltam, hogy tetszeni fogtok egymásnak – motyogta Szemjon Ivanovics.
-Szemenyij Ivanovics, -Tanya határozottan felállt. – Köszönöm a teát. Én már megyek is.
Elsétált Maxim mellett, és megállt egy kicsit:
-Apropó, a nagyapádnak sok jó ötlete van. Már régóta takarítok nála, és ingyen járok a boltba………………….
Tanya a kis szobája ablakánál állt. Egész nap és egész éjjel sírt. Mindenhol blokkolnia kellett Maximot, mert a férfi folyton csúnya dolgokat írt és írt neki.
“De talán így a legjobb? – kérdezte magától, és válaszolt is magának. – Persze, hogy így a legjobb! Igen, a srác aranyos, de merkantil. Igen, és hogyan találkoznék vele a továbbiakban, ha megtudná, hogy vendég vagyok, és csak egy hónap múlva épül fel a lakásom….da mindenképpen dobna….Szóval jó, hogy minden úgy történt, ahogy történt….”.
………………….
Eltelt az idő. Tanya már régóta nem dolgozott takarítóként, de ennek ellenére továbbra is vezette takarítócégét, amely kis cégből középméretűvé nőtte ki magát. Emellett könyvvizsgálónak tanult, megnősült és született egy lánya.
Egy nap Tanya fitneszközpont-bérletet vásárolt, és ott frontálisan belebotlott Maximba.
-Hú, de jól nézel ki! – mondta neki. – Mesélj nekem az életedről.
-Jól vagyok: férj, lány, üzlet…..
-Üzlet? – Maxim hitetlenkedve nézett Tanyára.-Igen, tisztázás…..
-A lakástakarítás tényleg népszerű? – kérdezte Maxim gúnyosan.
-Igen, képzeld csak el. És nem csak lakások, hanem nyaralók, bevásárlóközpontok és irodák is…….De ez nem számít…… És te hogy vagy? – Tányának kellemetlen volt Maxim hangneme, és úgy tűnt neki, hogy a férfi úgy néz rá, mint a “másodosztályú” személyre.
-Mi vagyok…. Két polgári házasságom volt. Még nincs gyerekem….Minden nő csak a vagyonomra akarja rátenni a kezét. Direkt álmodtam, hogy feleségül veszem őket, de nem vagyok olyan egyszerű…..
Még néhány percig beszélgettek, majd elváltak.
Tanya hazament, és örült, hogy nem jött össze semmi közte és Maxim között.