önböző ügyben marasztalták el Magyarországot. A brüsszeli testület döntései érintik a gazdaságpolitikát, az igazságügyi együttműködést, a migrációt és a társadalmi esélyegyenlőséget is. Ez a lépéssorozat újabb fejezetet nyit a magyar kormány és az uniós intézmények közötti tartós jogi vitákban.
Bíróság elé kerül a kiskereskedelmi adó
A legjelentősebb döntés a kiskereskedelmi adórendszert érinti: a Bizottság keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A testület érvelése szerint a magyar szabályozás diszkriminatív, mivel a külföldi tulajdonú nagyvállalatokat sújtja magas adóterhekkel, miközben a hazai vállalkozások számára – egymilliárd forintos nettó árbevétel alatt – nulla százalékos adókulcsot biztosít. Brüsszel szerint ez a gyakorlat sérti a letelepedés szabadságának uniós alapelvét.
Migráció, elfogatóparancs és üzemanyagárak
A migráció területén a Bizottság felszólította a kormányt, hogy hozza összhangba a nemzeti jogszabályokat a migránscsempészet elleni uniós fellépéssel. Emellett kritika érte az országot az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok helytelen átültetése miatt is. Gazdasági téren a testület – Szlovákiával együtt – ismét felszólította Magyarországot a külföldi rendszámú járművekkel szembeni diszkriminatív üzemanyagárazás megszüntetésére, amelyet az uniós belső piaccal összeegyeztethetetlennek tartanak.
Nemek közötti egyensúly és következmények
Az eljárások egy újabb területe a vállalati társadalmi felelősségvállalás: Magyarországnak át kell ültetnie a nagyvállalatok vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúlyról szóló uniós irányelvet. Amennyiben a kormány a megszabott határidőn belül nem tesz eleget a felszólításoknak, a Bizottság további jogi lépéseket tehet, amelyek végső soron jelentős pénzbírságokhoz vezethetnek az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján.
Hatósági offenzíva: Hat új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen
