„Hogy miért tartom magam az ország legjobb vagy az egyik legjobb színészének? Én a a lúzer szereptől a főszerepig bármire képes vagyok. Tudok vígjátékot és drámát játszani, elképesztő a ritmusérzékem, hihetetlenül jó az adottságom hozzá.
És én ténylegesen megtanultam Hamlettől azt a sort, hogy illeszd a szót a cselekményhez. Addig nem tanulok meg egy szöveget, amíg azt nem teszem rá 100 százalékosan a karomra, egy lépésre, egy mozdulatra. (…)
Tudok sírni, nevetni, megtanultam az életet: tudom, milyen gyereket nevelni, kitaszítottnak lenni, padlón lenni. Én pizzafutár voltam, akit gyerekek dobáltak kővel” – mesélte, majd a magyar színészekre is kitért, köztük Nagy Ervinre, akivel egyszerre volt kollégista.