A barátomnak van egy idősebb testvére. Ő és a családja nagyon szegényes körülmények között él. Bátyja felesége évek óta egy fogvatartási központban van, és nemrég ismét ikreket szült. A barátom testvére nagyon keveset keres.
Nem tudom megmondani, hogy pontosan mennyit keresnek havonta, mert nem szeretek ilyen dolgokról kérdezősködni, de a barátom elbeszélései alapján alig van miből enniük, és a lakbér is csak nő. Persze, sajnálom, de ha nincs mit enni, akkor miért van ennyi gyerekük?
Egyszer feltettem ezt a kérdést egy barátomnak, és csak annyit hallottam válaszként, hogy ők a legboldogabb család a világon, és én nem értettem ebből semmit.Tehát mindvégig számos rokonuk és szüleik segítették őket. Hogy őszinte legyek, rengeteg játékuk és ruhájuk van a gyerekeiknek, de kódolva vannak, és az utolsókat adják nekik.
Én is többször kódoltam őket, amíg meg nem láttam valamit. Van egy nálam egy évvel fiatalabb lányuk, a lányomnak jó dolgokat szoktam eladni, aztán a barátnőm panaszkodott, hogy az unokahúgom korán öltözik, mert csak fiúknak való dolgokat kapnak. Ezért úgy döntöttem, hogy elajándékozom a tavalyi téli ruháinkat.
Téli overál , téli csizma, őszi csizma , őszi kabát és még néhány apróság – pulóver, nadrág.És mit gondolsz? Aztán megtudtam, hogy ez az anyuka eladásra kínálta a dolgaimat. Azt hittem, hogy Bor az ő bírája, és nem szóltam semmit a barátomnak. De valószínűleg úgy döntöttek, hogy most már mindig adok nekik valamit, és a minap a barátom azzal a listával jött hozzám, amit az az anya adott, hogy mit adjak még nekik.
A férjemmel a közeljövőben újabb babát tervezünk, ezért néhány dolgot megtartottam, és nem adtam vissza, és a barátnőm tudott erről. És akkor, ugye, mindenre szükségük volt, többek között kiságyra, etetőszékre, biciklire (amivel a lányom még most is jár), meleg szánkóra, hótalpra, bilire, babakocsira és még valamire. Én persze üvöltöttem, de a barátom egyáltalán nem értette az okát.
Hogy lehet üvölteni egy rászoruló családra, amikor nekik sok gyerekük van, neked pedig csak egy? Most magyarázzátok meg nekem, hogy a férjem és én miért dolgozunk éjjel-nappal, nem kérünk senkitől semmit, és mégis egy olyan családot kell eltartanunk, akik csak arra gondolnak, hogy legyen még egy gyerekük, és nem gondolnak arra, hogy hogyan tartsák el őket?
