A szüleim még az esküvőmre sem jöttek el, és anyám követelte, hogy vegyek fel hitelt a nővérem esküvőjére. Ekkor döntöttem úgy, hogy mindent és mindenkit a helyére teszek.

Nem kívánt gyermek voltam, a szüleim ezt soha nem titkolták. A nővéreim és én nem voltunk olyan messze egymástól, csak három év volt a korkülönbség. Így hagyományosan elhasználtam a nővérem ruháit. Ötödikben már sokkal magasabb voltam, mint a nővérem, de még mindig az ő ruháit hordtam.

Külön iskolába jártunk, így senki sem vette észre, hogy az ő ruháit hordom. Csak a középiskolában kezdtem el új dolgokat hordani. A szüleim számára a nővérem különleges volt: tanfolyamokra járt, és tanárokat béreltek neki. A nyári szüneteket a nagymamámnál töltöttem, és minden hatodik évben elmentem a szüleimmel a tengerpartra.

Soha nem jutott eszembe, hogy harcoljak, hogy bármilyen módon igazságot keressek. Nem tetszett a helyzet, de féltem bármit is tenni.Alacsony volt az önbecsülésem, ami nem meglepő. A nővérem a legrangosabb egyetemet választotta, de nem került be a költségvetésbe.

A szüleim ellenezték, hogy ilyen magas árat fizessenek. Én is jelentkeztem, de a szüleim azt mondták: “Ha bekerülsz az állami költségvetésbe, nagyszerű. Ha nem, keress munkát.” Bekerültem az állami költségvetésbe, de senki sem örült neki, még csak nem is gratuláltak.

Összepakoltam a cuccaimat, és beköltöztem egy kollégiumba. Belefáradtam a szüleim közönyébe. A kollégiumban találkoztam egy sráccal, akihez később hozzámentem. Ötödéves koromban teherbe estem, és úgy döntöttünk, hogy megünnepeljük az esküvőt. A szüleimet felháborította a hír, követelték, hogy szabaduljak meg a gyerektől.

Kiabáltak velem, szégyentelennek neveztek, azt mondták, hogy nem mennek el az esküvőmre, és nem adnak pénzt. Ugyanakkor egy drága külföldi autót vásároltak a nővéremnek. Megszültem a fiamat, a férjem nagyon örült. A szüleim felhívtak és gratuláltak, őket nem érdekelte az életem. A fiam nemrég lett ötéves.

A férjem szülei adtak nekünk egy lakást, a fiam óvodába jár, én pedig a második gyermekemet várom. Egy nap édesanyám felhívott, és elmondta, hogy a nővérem férjhez megy. Azt mondta, hogy nincs pénzük az esküvőre, és hogy vegyek fel kölcsönt. Visszautasítottam. Azt mondtam, hogy már nincsenek szüleim és nővérem.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *