Péter éppen lefeküdni készült, amikor telefonhívást kapott kollégájától és közeli barátjától, Kirilltől: – Péter, átjöhetek? Valamit el kell mondanom. – Igen, ébren vagyunk, gyere át. – Pár perc és jövök. Nem tart sokáig. Már a házad előtt vagyok. Péter gyorsan értesítette a feleségét a látogatóról, aki édességet tett az asztalra, és feltette a vízforralót.
Tíz perccel később Kirill bekopogott hozzájuk. A férfiak az asztalnál ültek, és egymásra néztek. Kirill összeszedte a gondolatait, nem tudta, hol kezdje – ez látszott az arcán. Amikor Peter felesége kijött a nappaliból, hogy telefonon beszéljen, Kirill azonnal belekezdett: “Petya, kifulladtam.”
“Hát – mondta Peter -, ez előfordul az üzleti utakon. Ne vedd a szívedre, majd elmúlik.- Nem, nem érted. A szemével álmodom, állandóan őt keresem mindenhol, tudva, hogy nincs itt, éjjel-nappal rá gondolok. Már a feleségemnek is meséltem róla. El fogunk válni. Szerintem ez a legjobb mindenkinek.
Ne siess. Annyira szeretted a feleségedet, és a gyerekeket… ne dönts elhamarkodottan, mert megbánod. – Tudom, még mindig gondolkodom. Nem hagyhatom itt őket. De a szívednek nem tudsz parancsolni, tudod. Mindegy, nem is tudom, beleszerettem, elfeledkezve mindenről a világon.
A fejemben tudtam, hogy ez egy ostoba lépés lenne részemről, de a szívem erősebb volt… 10 évvel ezelőtt Kirill találkozott a feleségével. Ő még fiatalember volt, a nőnek pedig már két gyermeke volt, és elvált a férjétől. Szerelmük egyenesen a szívükig hatolt. Kirill szülei, barátai és rokonai mind ellenezték a döntését, de ő csak magára hallgatott.
Másnap a két férfi egy kávézóban ült a munkahelyük előtt, és ugyanarról a témáról beszélgettek. Egy másik kolléga, Gennadij is velük volt. Hirtelen Kirill táskájából kiesett egy fénykép. “Ó, téged is elbűvölt…” – kérdezte Gennagyij, felvéve a fényképet a földről.
Kiderült, hogy Kirill új szerelme könnyűvérű lányként dolgozott abban a szállodában, ahol a fiúk gyakran megszálltak üzleti útjaik során. Kirill elkapta a fényképet, és kirohant a kávézóból: – Megbántottad, te bolond – mondta Péter. Ezután Kirillnek egy hónapba telt, mire bocsánatot kért a feleségétől, de szerencsére minden rendbe jött: Kirillnek sikerült egyben tartania a családját.