Beleszerettem a nővérem barátjába. Amit tettem, az nem volt más, mint egy lopás.

12 éves koromban lettem először szerelmes. De nem egy fiú volt a párhuzamos osztályból vagy a szomszéd épületből, hanem a nővérem barátja, Vlad. Minden nap azzal a gondolattal feküdtem le aludni, hogy egy nap Vlad és én összeházasodunk. Egyáltalán nem gondoltam a nővéremre.

Amikor szakítottak, nagyon boldog voltam. Vlad nem figyelt rám, senki voltam számára, de mégis boldog voltam, hogy a húgom személyében elhárult az akadály. Akkor még kislány voltam, senki sem vett komolyan. Vártam 18 éves koromig, hogy bevalljam az érzéseimet Vladnak. 17 éves koromban Vlad már férjnél volt, és volt egy lánya.

A családja nem akadályozott meg. Megmutattam Vladnak az együttérzésemet; ő semlegesen reagált a jelzéseimre. Egy nap megtudtam, hogy összeveszett a feleségével, és még aznap találkoztam vele a házunkhoz közeli bevásárlóközpontban. Eljött az én időm, támogatásra volt szüksége, és én ott voltam neki.

Elmentünk a kocsmába, ott maradtunk késő estig, ő jót ivott, és elmentünk a szállodába. Ott töltöttük az éjszakát. Reggel, amikor azt hitte, hogy alszom, felkelt és gyorsan felöltözött.Elégedett voltam, Vlad beleesett a csapdámba. Sikerült elpusztítanom a családját.

Tudom, hogy ez aljas dolog, de mindenki a saját boldogságára gondol… A találkozásaink rendszeressé váltak. Úgy tűnt, hogy elértem a célomat, boldognak kellene lennem, és ezt minden nap megünnepelnem vele, de nem. Most már néha nem is akarom látni őt. Nos, nem néha, hanem mindig.

Rosszul vagyok tőle. Mindent utálok benne: ahogyan a tévével beszél, ahogyan csúnyán és divattalanul öltözködik, ahogyan ostobán gondolkodik. Most szánalomból élek vele. Senki más nem maradt neki, csak én. Mindenki hátat fordított neki. Undorodom magamtól, és ha nem vetek véget ennek a kapcsolatnak, örökké ezzel az érzéssel fogok élni.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *