A legidősebb lányom, Vera 37 éves. Nagyon sikeres nő. Gondoskodik magáról, karriert csinál, vett egy autót és egy lakást – az interneten, de ami a legfontosabb, egyedül. De még mindig nem értem, miért van szüksége kétszobás lakásra. Elvégre egyedül van, nincs férje és nincsenek gyerekei.
Egy stúdiót kellett bérelnünk, de ő 2-3-szor többet fizet. Először a férjemmel felháborodtunk, hogy Verának nincs gyereke. De amikor a legfiatalabb, Nadia férjhez ment, és unokákkal ajándékozott meg minket, megnyugodtunk. Ennek ellenére néha célozgatunk rá, hogy ideje lenne elgondolkodnia a magánéletén.
De nem értem, hogy az ilyen ártatlan célzások miért sértik ennyire az idősebbik lányomat. Megértem, hogy Vera boldog az életével, és biztosan nem akar úgy élni, mint Nadia.Aligha szereti valaki ezeket a pelenkákat, az állandó zajt és nyüzsgést, a fokozott figyelmet igénylő lényeket…
Verának sok barátja van, sok hobbija, és állandóan utazik. Van egy férje, akivel néha vendégházasságban él – semmi több. És az otthona mindig csendes és rendezett. Második lánya, Nadia is boldog lehet az életével, és a férje is jónak és gondoskodónak tűnik. De egész nap a tűzhely mellett állni nem a legérdekesebb dolog.
Próbáltam segíteni nekik, amennyire csak tudtam. Még a nagymamámat is magamhoz vettem, hogy a fiataloknak legyen saját lakásuk. Igaz, ez egy átlagos kétszobás lakás egy panelházban, de ami a legfontosabb, nem kell jelzálogot fizetniük.Egy nap Vera meglátogatta Nadiát, és elámult attól, amit látott: “Hű, micsoda felújítást csináltak…”
“Igen – válaszolta Nadia -, anya rám íratta a lakást, úgyhogy úgy döntöttünk, kicsit felfrissítjük… Aznap este Vera odarohant hozzám panaszkodva, és én azt mondtam neki: “Igen, mindent átírtam Nadiára. Most várják a harmadikat, és te már jól élsz. Nézd, milyen hatalmas lakásod van, pedig egyedül élsz…
– Nadia csak nem akar dolgozni. Ezért vándorol egyik munkahelyről a másikra. A te és a férje nyakán lóg. Biztos vagyok benne, hogy nem áll meg háromnál… Vera úgy döntött, hogy megsértődik, és nem áll szóba velem és a húgával. “Tényleg szükségem volt arra, hogy gyerekeim legyenek, hogy anyámtól segítséget kapjak?” – mondta egyszer a barátnőjének…
